Nem engedték be a város által fenntartott óvodába a Jobbik debreceni képviselőjét - frissítve

2011. április 12. - 00:20

Ágoston Tibor, a Debreceni Közgyűlés Jobbik-frakciójának vezetője tavaly őszi megválasztása óta rendszeresen keres fel önkormányzati intézményeket, hogy helyben tájékozódhasson működésük körülményeiről. Munkája során többször megfordult a Sípos utcai óvoda tanintézményeként működő bánki óvodában, már csak azért is, mert több panaszos levelet kapott a szülőktől. Ezekből idézünk alább:

Miután ezt az óvodát választottuk, pár hónap múlva döbbentünk rá, hogy az óvoda nagy többsége (mind a pedagógusok, mind a gyermekek vonatkozásában) a Hit Gyülekezet tagja. Ezzel nem is lett volna probléma, ha nem befolyásolnák az óvoda működését, a pedagógiai életet valamint a gyerekek világnézetéről kialakult képet. A következő meglátások szubjektívek ugyan, de mindenképpen van alapjuk:
 
- Kaptunk egy óvó nénit, mindenki nagyon meg volt vele elégedve, mégis elküldték azzal az indokkal, hogy nincs státus. Helyette van most egy másik óvónő, aki állományban van. Az már biztos véletlen, hogy az első óvónő nem HGY-s, a második igen.

- Apró probléma, de bosszantó: a gyerekek nem tanulhattak meg egy bizonyos magyar népdalt, mert benne van az "elhagyott a párom" sor.

- A Mikulás érkezése az utolsó pillanatig kétséges volt, mivel a HGY szerint nincsenek csodalények. Valószínűsítem, hogy emiatt nem hallgathatják a gyerekek a Magyar népmesék cd-t sem.

- Farsang alkalmával a HGY-s szülők befolyásolták a gyerekek jelmezválasztását: nem lehetett beöltözni az általuk tiltott csodalény valamelyikének.

- Szó volt arról, hogy a gyerekek menjenek bábszínházba. Először nemet mondtak rá az óvónők, valamint a szülők nagy többsége, de miután többen ragaszkodtunk hozzá, a csoport világi fele jár bábszínházba, míg a többiek az utcán sétálnak az előadás alatt. Ez sem a gyerekeknek, sem az óvónőknek nem jó véleményem szerint. A HGY elutasítja azokat az előadásokat, amelyekben olyan mesefigurák szerepelnek, amelyeket az ő vallásuk tilt. Mellékesen jegyzem meg, hogy a Vojtina Bábszínház előadásairól van szó, ami egy elismert társulat.
 
Egy másik panaszos levél további problémákat is említ:

Számomra a legnagyobb problémát az okozza, hogy az óvodánkban gyakran előfordul, hogy nincs megoldva a gyermekek pedagógiai felügyelete. Reggel dajka, karbantartó veszi be a gyerekeket, illetve délután is gyakran van ilyen ellátottság. Véleményem szerint a kötelező közoktatásnak nem szabad gyermekfelügyeletet jelentenie, még a mi egycsoportos óvodánkban sem.

Másik komoly problémát az állandóság hiánya okozza intézményünkben. Ugyanis az említett két évben "megszámlálhatatlan" óvónő, dajka, közmunkás fordult meg nálunk. Bár az óvoda pedagógiai programjában kiemelt helyen szerepel, hogy milyen fontos az ilyen korú gyerekeknek az állandóság, a személyes kötődés. Vegyes csoport lévén - ahol szinte folyamatos beszoktatása történik a hároméves gyerekeknek - még fontosabb lenne, hogy ismerősre bízzuk a gyermekeinket. Természetesen a pedagógiai munka sem olyan színvonalú, hiszen felnőttnek, gyereknek kell bizonyos idő, hogy megfelelően tudjon együtt dolgozni. Pontos adatot nem tudok mondani az oviban megfordult felnőttek számáról, ugyanis egy ideje már nem is számoljuk őket.

---

A panaszos levelek elolvasása után Ágoston Tibor látogatást tett a bánki óvodában a szülői munkaközösség képviselőjével. Személyesen is meggyőződött az észrevételek helytállóságáról, mert ottjártakor sem volt jelen óvónő az intézményben, csupán a gondnok és egy dajka. Az esetről jegyzőkönyvet vetetett fel, majd Debrecen város jegyzőjéhez, illetve Debrecen Megyei Jogú Város Humán Főosztályához fordult, kérve a törvényességi ellenőrzés, valamint az intézmény vezetőjével szembeni etikai vizsgálat lefolytatását. Levelében részletesen leírta az óvodában tapasztaltakat, és ismertette a szülők panaszait is.

A történet ma délután újabb fejezettel bővült. Ágoston Tibor a város napja alkalmából ajándékot vitt az óvoda gyermekeinek, ám az óvónő közölte, hogy nem engedheti be az intézmény területére. Indoklásként egy vezetői körlevélre hivatkozott, amely szerint megbízólevél nélkül senki nem léphet be az óvodába. Ágoston Tibor felmutatta a képviselői igazolványát, amely elvileg feljogosítja őt az önkormányzati intézményekbe való bejutásra, de az óvoda alkalmazottja hajthatatlan volt, és az ominózus körlevelet sem szándékozott megmutatni. Az esetről telefonos hangfelvétel készült:

 
A körlevél megtekintése később a Debrecen Televízió riporterének sem sikerült, pedig a stáb még a Sípos utcai óvodát is felkereste az ügy érdekében, mint erről esti riportjukban is beszámoltak:

 
Az ügy fejleményeire a későbbiekben visszatérünk.

szebbjovo.hu

Tisztelet a Hősöknek!

2011. január 5. - 15:33

A Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom megemlékezést tart 2011. január 15-én 15 órától a debreceni Medgyessy sétányon található világháborús emlékműnél, a Don-kanyarnál elesett, hősi halált halt katonák tiszteletére.

Beszédet mondanak:

Kulcsár Gábor – a Jobbik Magyarországért Mozgalom Hajdú-Bihar megyei alelnöke,
önkormányzati képviselő
Szőllősi Sándor – a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom regionális
vezetőhelyettese
Kulcsár Gergely – a Jobbik Magyarországért Mozgalom Hajdú-Bihar Megyei elnöke,
országgyűlési képviselő
Murányi Levente – a Jobbik Magyarországért Mozgalom országos alelnöke,
országgyűlési képviselő

Várjuk azon szervezetek jelentkezését, amelyek a rendezvényen koszorút szeretnének elhelyezni. Kérjük a rendezvényre látogatókat, adózzanak egy-egy szál virággal a hősök emlékének!

Debreceni Jobbik

Csalásgyanús stratégia - Lopott cucc elfogadására készülnek a cívisváros vezetői?

2010. november 24. - 08:41

Évtizedes tapasztalat, hogy a debreceni önkormányzatban, a városirányítók felsőbb köreiben utálják a civileket, a civil szervezeteket. Kivételt ez alól csak a pártközeli (na, vajon melyik párt?) civilek jelentenek, akiket bár nem utálnak, de nem is szeretnek, egyszerűen szükség van rájuk olykor, amikor a pártpolitika nem nyomulhat kedve szerint minden fronton. De most nem ez a téma.

Az évtizedes civilgyűlölet ellenére hivatalos Civil Stratégia elfogadására készül Debrecen város önkormányzata a csütörtöki (november 25.) közgyűlésen. Mielőtt azonban elalélnánk a gyönyörűségtől, érdemes elolvasni az előterjesztést, amiből azonnal kiderül, hogy egy közel 20 millió forintos, most november 30-án záruló pályázati projekthez kell ez a bizonyos Civil Stratégia. Nem kapkodták el, az tény.

Mielőtt azonban rápillantanánk a nagyszabású koncepcióra, emeljünk ki néhány adatot az előterjesztésből! „Debrecenben ezernél többre tehető a civil szervezetek száma.” „A Polgármesteri Hivatal adatbázisában jelenleg 365 civil szervezet van nyilvántartva. Ebből 95-tel valamilyen formában rendszeres kapcsolatot tartunk, 23-mal ellátási szerződést, illetve közművelődési megállapodást kötött az önkormányzat. Az előkészítő munka során 16 olyan civil szervezetnek küldtünk ki együttműködési nyilatkozatot, amelyek a helyi társadalom életében aktívan jelen vannak, és velük az önkormányzat hosszabb idő óta együttműködik. A 16-ból 14 szervezet írásban fejezte ki együttműködési szándékát.” Tetszenek figyelni a számokat! A Civil Stratégia elkészítése során a városban fellelhető civil szervezeteknek kevesebb mint másfél százalékával egyeztetett a hivatal. És akkor most ne is részletezzünk ennek az egyeztetésnek az elmélyültségét!

A közgyűlési előterjesztés mellékleteként olvasható Civil Stratégia első pillantásra a kevésbé szakavatottak számára is gyanús. Merthogy a szöveg túl általános, közhelyes, nélkülözi a debreceni konkrétumokat. Ilyenkor szokás ráengedni a rizsára az internetes keresőt. És a gyanú beigazolódik, de vastagon ám. A debreceni Civil Stratégia egyes szövegrészei számos dokumentumban fellelhetők, de talán a leglátványosabb hasonlóság a kilenc évvel ezelőtt készült székesfehérvári civil koncepcióval mutatható ki. (A teljes szöveg megtalálható itt.)

Nézzük meg előbb a debreceni stratégia zárófejezetét!

Összegzés

Civil szervezetek nélkül nem lehet helyi demokráciáról beszélni. A debreceni civil szféra rendkívül sokszínű.

A működő szervezetek jelentős része olyan sportegyesület, szabadidős, szakmai, vagy karitatív szervezet, amely elsősorban a szabadidő hasznos eltöltését szolgálja, illetve szolgáltat a tagjai részére. Olyan típusú szolgáltató vagy szolgáltatni kívánó nonprofit szervezetek is működnek, amelyek az újonnan jelentkező társadalmi problémák megoldásában vesznek részt vagy szeretnének részt venni.

Gyakori jelenség még mindig, hogy az egyes szervezetek az önkormányzattól várják, hogy tartsa el őket. Ez ellentétes érdekeket hoz felszínre. Nem hasznosítható a “hozzáadott érték”, a civil kurázsi. Sérül a civil lét alapvető jellegzetessége, a függetlenség is, ha egyetlen jelentős támogató van. A függetlenség megőrzésének, az egyenrangú félként való fellépésnek legfőbb feltétele az erősség, anyagi, személyi, szervezeti, technikai, kapcsolati szempontból egyaránt. Csak szakmailag felkészült szervezet teremtheti meg a megerősödés feltételeit.

Önkormányzatunk érdeke, hogy minél több erős, jól működő szervezet legyen Debrecenben.

A civil szervezet erősödését szolgálja vezetőinek profizmusa, önkénteseinek elhivatottsága, a rendszeres képzés, kapcsolatépítés más civilekkel, és a médiával. Az elkövetkező időszak nagy kérdése, hogyan tud kapcsolatot építeni a vállalkozói szférával, és ebben milyen szerepet vállalhat az önkormányzat.

Az együttműködés fejlődése szempontjából meghatározóak lehetnek a helyi rendeletek, továbbá a képviselő-testület és a hivatal szintjén is a megfelelő kapcsolatok kialakítása. Fontos a további partnerek felkutatása, továbbá olyan automatizmusok kialakítása, amely nem teszi szükségessé a civil-önkormányzati együttműködés alapvető átalakítását négyévenként.

Ezért alkotta meg Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a civil szervezetekkel való együttműködésének irányelveit és készíti el civil stratégiáját.

És most következzen a székesfehérvári koncepció zárófejezete!

Összegzés

Civil szervezetek nélkül nem lehet helyi demokráciáról beszélni. Rendkívül sokszínűek.

A működő szervezetek jelentős része olyan sportegyesület, szabadidős szervezet, amely elsősorban a szabadidő eltöltését szolgálja, illetve szolgáltat a tagjai részére. Olyan típusú szolgáltató vagy szolgáltatni kívánó nonprofit szervezetek is működnek, amelyek az újonnan jelentkező társadalmi problémák megoldásában vesznek részt vagy szeretnének részt venni.

Gyakori jelenség még mindig, hogy az egyes szervezetek az önkormányzattól várják, hogy tartsa el őket. Ez ellentétes érdekeket hoz felszínre. Nem hasznosítható a “hozzáadott érték”, a civil kurázsi. Sérül a civil lét alapvető jellegzetessége, a függetlenség is, ha egyetlen jelentős támogatója van.

A függetlenség megőrzésének, az egyenrangú félként való fellépésnek feltétele az erősség. Anyagi, személyi, szervezeti, technikai, kapcsolati szempontból egyaránt. Csak szakmailag felkészült szervezet teremtheti meg a megerősödés feltételeit.

Önkormányzatunk érdeke, hogy minél több erős, jól működő szervezet legyen Székesfehérváron. Az anyagi források szűkössége miatt, azért, mert a helyi közösséget gazdagítják, sőt, önkormányzati feladatok ellátásához járulnak hozzá.

A civil szervezet erősödését szolgálja vezetőinek profizmusa, önkénteseinek elhivatottsága, rendszeres képzés, kapcsolatépítés más civilekkel, a médiumokkal. Az elkövetkező időszak nagy kérdése, hogyan tud kapcsolatot építeni a vállalkozói szférával, és ebben milyen szerepet vállalhat az önkormányzat.

Az együttműködés fejlődése szempontjából meghatározóak a helyi törvények, rendeletek, továbbá a közgyűlés és a hivatal szintjén is a megfelelő kapcsolatok, a további partnerek. Olyan automatizmusok kialakítása, mely nem teszi szükségessé a civil-önkormányzati együttműködés alapvető átalakítását négyévenként.

Ezért alkotta meg Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a civil szervezetekkel való együttműködésének irányelveit és készít civil koncepciót.

Mint látható, oly mértékben hasonlít egymásra Székesfehérvár 2001-es és Debrecen 2010-es civilhelyzete, hogy a két dokumentum zárófejezetei gyakorlatilag egypetéjű ikreknek tekinthetők. Vagy esetleg valamiféle csalásról lenne szó, a stratégia készítője meg sem vizsgálta a debreceni állapotokat, hanem egyszerűen lemásolt egy máskor és máshová készült anyagot?

A csütörtökön tárgyalandó előterjesztésben fellelhetők a készítők adatai: „A projekt megvalósításában közreműködő tanácsadó szervezet kiválasztása közbeszerzési eljárás keretében megtörtént. A Controll Holding Tanácsadó Zrt. (1124 Budapest, XII. ker. Fürj u. 18., képviseli: Kormány Tamás vezérigazgató) lett a nyertes.” „A Controll Holding Tanácsadó Zrt. a megbízási szerződésben foglaltaknak megfelelően elkészítette Debrecen Megyei Jogú Város Civil Stratégiája című tervezetét, amit a hivatal szakemberei áttanulmányoztak, pontosították, illetve kiegészítették.”

A két idézett szöveg kísérteties egyezése több kérdést is felvet. A debreceni polgármesteri hivatal és a közgyűlés illetékesei tudatában voltak-e annak, hogy a tanácsadó cég nem eredeti munkát ad el nekik? Milyen alapossággal végzik munkájukat a debreceni polgármesteri hivatal szakemberei, hogy a stratégia áttanulmányozásakor nem fedezték fel a kompilációt? Szóba jöhet-e bármiféle korrupció, vagy nem megvesztegetés, hanem megtévesztés esete forog fenn? Mennyi pénzt fizetett ki az önkormányzat a tanácsadó cégnek, visszaköveteli-e ezt az összeget vagy ennek valamely részét? Perre megy-e a város? Somogyi Béla alpolgármester visszavonja-e előterjesztését, vagy a szűkös határidő miatt erre bólint rá a közgyűlés?

Akar-e Debrecen város önkormányzati képviselőinek testülete tisztességes lenni, vagy legalább annak látszani? Csütörtökön megtudjuk.

Forrás: Basahalom boulevard

Hol az áfa, kedves Superman? - avagy Kósa feketén akarja felépíteni a Loki-stadiont?

2010. november 27. - 00:37

Puszira kapott Kósa Lajos további 1 milliárd 250 millió forintot a debreceni Loki-stadion felújítására az eredeti 5 milliárd forintos előrányzat mellé. Ezzel párhuzamosan a költségvetés áfa-bevételi előirányzatainak 1 milliárd 250 millió forintos növekedését jósolta varázsgömbjéből.

Most tekintsünk el attól, hogy ez több mint ezer magánnyugdíjpénztári tag évtizedes megtakarításának egy év alatt történő elherdálása. Vizsgáljuk meg inkább a Kósa-féle módosítás hátterét, az indítványhoz fűzött indokolást!

Kósa "Superman" Lajos indokolásának utolsó mondát érdemes elemezni: "A beruházáshoz kapcsolódó általános forgalmi adó fizetési kötelezettségen keresztül a támogatás növelése egyúttal hozzájárul az áfa bevétel növekedéséhez is."

Nocsak! Ha megfigyeljük, akkor az eredeti, 5 milliárdos előirányzatnak pontosan 25 százaléka az 1,25 milliárd. Önmagában ez stimmel is. Csakhogy: a kivitelező a beruházás során kiszámlázza a beruházónak az ÁFA összegét, tehát az 5 milliárdos előirányzatnak már eleve tartalmaznia kellene a 4 milliárdos nettó összegre rakódó 1 milliárd forint áfá-t is. Vajon ez nem tűnt fel senkinek?

Ha viszont - helyesen - áfás volt már az eredeti összeg is, és ezt az előirányzatot növeli 1.250 millió forinttal, az megint áfá-t is tartalmazó összeg. Konkrétan 1.000 millió forint nettó plusz 250 millió ÁFA. Ebben az esetben pedig az áfa-bevételi előirányzatot nem 1.250 millió, hanem csak 250 millió forinttal kellett volna növelni.

Három lehetőség van:

1.) Valaki tervezés során "elkúrta, nem kicsit, nagyon", azaz az eredeti, 5 milliárdos összegbe nem tervezte bele az áfa összegét.

2.) Kósa szándékosan elszámolta magát, aminek következtében 1 milliárddal kevesebb lesz a költségvetés áfa-bevétele, tehát borulhat a költségvetés.

3.) Supermanünk feketén, számla nélkül szerette volna felépíteni a Loki-stadiont.

Ki-ki döntse el, melyik a legvalószínűbb...

barikad.hu

Demokráciát tanulni jöttek Debrecenbe

2010. november 29. - 02:02

Fiatalok jöttek Debrecenbe, pontosabban a debreceni közgyűlésre csütörtökön, hogy közvetlenül, élőben tanulják a demokráciát. Jobb helyre nem is mehettek volna! Hiszen itt, mint tapasztalni szoktuk, maradéktalanul érvényesül mindenféle demokratikus jog, kötelesség, szemlélet. Pláne most, hogy a városi képviselők csökkentett testületében pontosan annyi formáció képviselteti magát, ahány tornyot e percben meg tudok számolni innen, fentről, a teraszomról: vannak ugyebár a fideszesek és vannak a többiek. Igaz, ha belegondolok, ez eddig is így volt…

A 20 debreceni és nagyváradi fiatal november 25-én azért ült be a sárga ház Nagytanácstermébe, hogy közvetlenül szerezzen tapasztalatot a demokratikus intézményrendszer működéséről. Yeahhh! A fiúk-lányok egy európai uniós projekt keretében 14 hónapon keresztül foglalkoznak a demokrácia kérdésével és azzal, hogy hol kap helyet az ifjúság hangja a döntéshozatali folyamatokban.

„A debreceni közgyűlés ülésén többek közt azt figyelték a fiatalok, hogy milyen korúak a képviselők, milyen a férfiak és nők aránya, melyik pártnak vannak a legfiatalabb képviselői, van-e ifjúságért felelős bizottság, hogyan történik a szavazás, hogyan zajlik a vita, hogyan tájékoztatják a nyilvánosságot a közgyűlés munkájáról, milyen reakciót váltott ki a helyi közegből a Vox Iuventutis csapatának megjelenése?” – híreli a távirati iroda.

De hogy milyen tapasztalatokat szereztek, arról nem találtam sehol egy szót se, ezért úgy gondoltam, segítek a fiataloknak az eligazodásban. Miheztartásvégett.

Tehát: a debreceni képviselők többsége szépkorú. Már legalábbis ami a politikai pályafutását, önkormányzati tagságát illeti. Szabó Gyula például kirobbanthatatlan, őskövület, tepsiben viszik ki a közgyűlésből. Dánielfy Zsolt, Pajna Zoltán és Pankotai László a Fidesz, Szathmári Károly (a cápamosolyú) pedig a szocik nagy veteránja. Igazából Szatyit leszámítva az összes olyan képviselő, aki már legalább a 4. ciklusát kezdte meg, mind a Fideszé.

Az átlagéletkor szerintem valahol 50 körül van, de ezt azért nem tudom pontosan megmondani, mert csak a régi képviselőkről van életrajz az önkormányzat honlapján, az újakról (még???) nincs, csak egy névlista. De amúgy meg, ha van is „adatlap”, akkor se mindig tartozik hozzá CV. Például Bagolyné Rinyu Ilona nem osztja meg a nyilvánossággal, hogy hány éves, hol született, tanult, dolgozott, szóval semmit, így nemcsak a korát nehéz kitalálni, de azt is, miért pont ő a kulturális, ifjúsági és sportbizottság elnöke.

Ezzel pedig már válaszoltam a fiataloknak arra a kérdésére is, hogy van-e ifjúságért felelős bizottság. Van. Tele örök ifjakkal, mint Asbóth Endre vagy Dánielfy Zsolt, színészművész.

A férfiak és nők aránya megalázó. A 35-ből mindössze hárman vannak: egy idősebb (Filepné Tóth Katalin, Fidesz, született 1959-ben), egy kortalan (Bagolyné Rinyu Ilona, MSZP) és egy fiatal: Dr. Széles Diána (Fidesz, született 1981-ben). Szerintem ő a legifjabb.

Hogy történik a szavazás?
Na, az roppant egyszerű. Amit ők terjesztenek elő, arra az igen gombot kell nyomni, amit nem ők, arra a nemet. Legalábbis nagy átlagban ez a járt út, igen demokratikusan persze.

Hogyan zajlik a vita?
Az se bonyolult. Minden képviselő korlátozott ideig beszélhet, sőt korlátozott számban is, kivéve a gyevi bírót. Vagyis a polgármestert, igen demokratikusan persze.

Hogyan tájékoztatják a nyilvánosságot?
Vannak csatornáik: önkormányzati portál, független és kiegyensúlyozott zsebtévé és -portál, amiken gondosan szerkesztett változatot adnak le arról, amiről tájékoztatni akarnak. Csak semmi spontaneitás! – vágatlanul nem található egyetlen felvétel sem, sehol – igen demokratikusan persze.

A jegyzőkönyvek egyébként három hónapos késéssel ugyan, de felkerülnek a netre, pillanatnyilag a szeptember 16-ai az utolsó, amit olvasgathatunk. Az új testület üléseinek az anyaga tehát egyelőre nem érhető el a nyilvánosságnak. Igen demokratikusan, persze.

Azt viszont, hogy milyen reakciót váltott ki a helyi közegből a Vox Iuventutis csapatának megjelenése, nem tudom. De képzelem! A sok, politikailag már igencsak öregecskedő szavazógép – a vendégektől megfiatalodva – nyilván sokkal lelkesebben nyomkodta a gombokat, mint amúgy.

Tanítani lehet nálunk a demokráciát!

Forrás: Tetőterasz blog

Adományt vittünk a csángó magyaroknak

2010. november 2. - 07:25

Legelőször is szögezzük le, hogy a csángók a történelmi Nagy-Magyarország határától 100 kilométerre élnek. Egyes néprajzkutatók szerint már a honfoglalás előtt, a székelyek előtt érkeztek a Kárpátok peremterületeire. Jelenleg 150.000-en élnek Moldvában, és még azt az ősi nyelvet használják, amit a honfoglalás előtt használtak őseink; nem érintette őket a Kazinczy Ferenc-féle nyelvújítás.

Kis történelmi kitérő után rátérnék a lényegre. A nyáron elkezdett adománygyűjtésünk most fejeződött be, most érte el célját a szeretet és a nemzeti eszme. Szombaton hajnalban, szép forradalmunk 54. évfordulóján neki is vágtunk Csángóföldnek, két társammal, Nagy Sándorral és Marton Bélával. A nagy szegénység és magyarellenes elnyomás közepette élő szórvány magyarsághoz. Pontos célunk Klézse volt, amely egy kis falu Debrecentől 630 kilométerre.

A sok nagyszerű percet majdnem egy szerencsétlenség követte, ugyanis a Békás-szoros után elment a kisbuszunkról a fék. Mindez szerencsére az 1400 méter magas szerpentinek után következett be. Egy kis román falvacskában kértünk segítséget, mivel le volt fordítva románul az úti célunk, és tömören a lényeg. Megértették a helyiek, s a segítséget meg is kaptuk, egy közeli szerelőműhelyben. Hajmeresztő lejtő után folytattuk utunkat.

Megérkeztünk, Duma Dániel fogadott minket, aki a helyi magyar oktatás kiemelkedő alakja. Két helyen tanít magyar nyelven édesapjával, Duma Andrással egy olyan „iskolában” ami egy szegényes kis parasztháznak is csak szűkösön felelne meg, valamint az általuk szépen felújított alapítványi házban. Nekünk családi házuk nyújtott szállást, melyet 3 patakon való átgázolást követően sikerült megközelítenünk.

Vasárnap, már kora reggel megkezdtük az adományok, nevezetesen könyvek, ruhák, játékok kiosztását a családok illetve a gyerekek között. Segítséget is kaptunk, Borbáth Erzsébet nyugdíjas igazgatónőtől, aki a József Attila Magyarnyelvű Iskolában tanított, továbbá fiától, Borbáth Áron fotóművésztől.

A sok kis gyerek, mint az éhes sáskahad a dús rét láttán, bontották a csomagokat, keresték a fogukra valót; a könyveket, mint kincseket vették magukhoz. A fél busz kiürült, s a többi ruha kiosztása a környékbeli falvakban, Bogdánfalván és Csíkfalván folytatódott.

Itt interjút készített velünk a Csángórádió munkatársa, Lőrintz Celesztin az adományozó missziónkról és a Jobbik Magyarországért Mozgalomról. Ő egy tolókocsis fiatalember, aki akadályt nem ismerve cselekszik az ott élőkért. 16 kilométerre lakik a legközelebbi falutól. Hegyes-völgyes részen innen teszi meg útját naponta a faluig, hogy részt vegyen a tanításban. A rádióját pedig egy alapítványi laptopon keresztül működteti.

A munka, amit Duma András, fia Dániel és Lőrintz Celesztinék végeznek a magyar nyelvért, az itt élő csángókért, elképesztő, szavakkal nehezen leírható. Példaként áll a mai magyar politikai elit és minden magyar elé ez a már-már önfeláldozó szeretet s elkötelezettség nyelvünkért és kultúránk megőrzéséért.

Hétfőn segítettünk még az alapítványnak kisbuszunkkal fuvarozni és kiosztani a Németországból kapott adományokat Dózsagyörgyfalván, valamint Pokolpatakon. Este az alapítványi házhoz hívtak minket, a tanulók csángó népviseletbe öltözve vártak minket.

 
Sajnos van olyan szegénység és munkanélküliség ezekben a falvakban, amely felér egy természeti katasztrófával. Mindezek mellett még kőkemény románosítás is zajlik. (Mekkora maflás a román állam számára, hogy Erdélyen kívül él kb. 150.000 csángó-magyar, akiket még csak nem is a szégyenteljes trianoni békediktátum csatolt oda.) Nincs magyar nyelvoktatás, nincs magyar mise a templomban, bár a falu minden lakója ezt a nyelvet használja. Elmagyarosított románként szerepelnek, ha szerepelnek a román tévékben.

A Duma András-féle emberek tartják bennük a lelket, valamint az anyaországi adományozók és a nemzeti mozgalmak. A Jobbik csak egy apró fogaskerék volt a gépezetben, amelyet az egységes magyar nemzetben és hazában gondolkodó emberek tettek egésszé. Hiszen attól, hogy átvándorolt rajtuk a határ, Ők hozzánk tartoznak és mi is hozzájuk.

Ezúton szeretnék köszönetet mondani, minden nagylelkű hazafinak, aki tett ezért a nemes ügyért. Köszönöm a moldvai csángó gyerekek nevében a nagylelkű felajánlásokat: balmazújvárosi, debreceni, tiszafüredi, illetve nyíradonyi segítőinknek.

Szabó Mihály
A Jobbik Magyarországért Mozgalom
Nyíradonyi Alapszervezetének elnöke

Segélyszállítmány az erdélyi Tulipán Gyermekotthonnak (képekkel)

2010. november 1. - 21:24

A Magyarok Szövetségének Hajdú-Bihar megyei és a Jobbik debreceni szervezetének adományait szállítottuk 2010. október 29-én Erdélybe, a holtmarosi Tulipán Gyermekotthonba. A "Tulipán" Gyermekotthon a Czegei Wass Albert Alapítvány és a holtmarosi Református Egyházközség közös erőfeszítéseinek köszönhetően folytatja tevékenységét, és Bartha József református lelkész áldozatos munkájának köszönhetően áll most is.

A román állam támogatására nem lehet hagyatkozni, ezért örülnek minden támogatásnak. Tartós élelmiszereket, zöldséget, gyümölcsöt, száraztésztát, lisztet, tisztítószereket vittünk. Botos Csaba szállította ki az adományokat a családja társaságában.

Holtmarosra Szászrégen felől Marosvécsnél kell lekanyarodni, ezért megnéztük Marosvécsen a Wass Albert emlékművet. Itt van elhelyezve hamvainak egy része, másik részét Istenszékén szórta szét fia, amely a Wass Albertről készült filmben is látható.

Az egy napos utazás végén megszálltunk a gyermekotthon felső szintjén található vendégszobákban, ahol az év bármely szakában szívesen látják a betérő kisebb-nagyobb csoportokat reggelivel, vacsorával együtt. Hazaúton megtekintettük Cegén a Wass udvarházat, ami leromlott állapota miatt nem látogatható. Bonchidára is tettünk kitérőt a leromlott állapotú Bánffy kastélyhoz, s így a Hajdú-Bihar megyét egyébként is járó Csaba elmondhatta magáról, hogy egy hét alatt megjárta Hencidát és Bonchidát.

Válaszút településen pedig a speciális iskolává alakított Wass Albert szülőhelyéül szolgált kastélyt meg sem lehetett közelíteni, de ezért kárpótolt minket a Kallós Zoltán Múzeum és Népművészeti Központ. Itt fotózni nem lehetett. A napfényes visszaúton pedig gyönyörködhettünk a zöldből barnába váltó táj szépségeiben.

Ezután is gyűjtünk a gyermekotthon részére, a tartós élelmiszerek mellett szánkókat is várunk felajánlásra, ugyanis most télre több gyerek van, mint szánkó.

 
Forrás: mszhajdubihar.info

Tégláson élő honfitársunk megválaszolta Orbán Viktor adománykérő levelét

2010. november 5. - 14:10

Feladó: Fábián László, Téglás, Hajdú-Bihar megye
Címzett: orbanviktor[kukac]orbanviktor.hu

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Adománykérő levelét megkaptam, és higgye el, tiszta szívből sajnálom azokat az embereket, akik ebbe a szörnyű helyzetbe kerültek. Pedig az iszapkatasztrófa nem természeti csapás, hanem pusztán emberi mulasztás, nemtörődömség eredménye.

Egy Hajdú-Bihar megyei kisvárosban, Tégláson lakom, abban az álmos kisvárosban, ahol 2010. június 14-én délután megállt az idő. Ezen a napon pusztító vihar söpört végig a városon, és alig 15 perces pusztítása romba döntötte addigi életünket. 15 perc az ember életéből igen rövid idő. De ez a 15 perc maga volt a pokol. Az évek során keserves verejtékkel, rengeteg áldozattal, lemondással felépített házamon nem maradt tető, a tűzfal, a kémény ledőlt, a falak leáztak, a falakban a villanyvezeték tönkrement, szóval egy egész élet munkája semmisült meg.

Álltunk a valamikori otthonunk romjai mellett sírva, és úgy éreztük, hogy nincs tovább. Kicsi lányom zokogva kérdezte: Apa, most hol fogunk aludni? Nem tudtam neki választ adni. Az utcán végignézve láttuk, hogy minden ház sérült valamilyen formában. Ott nincs tető, emitt a fa dőlt a házra, máshol a ház teljes emeleti részét az utcára borította a vihar. És mindenhonnan a kétségbeesett kérdés: most hogyan tovább? Mi lesz velünk? Hogyan fogjuk ezt túlélni? Válasz nem volt, csak a reménytelenség. Segítség pedig sehonnan nem érkezett...

Városunk jelenlegi állapota még mindig azt a szörnyű emlékű napot idézi, sok ház tetejét cserép helyet fólia takarja, félig ledőlt kémények nyújtóznak az ég felé, történelmi templomunkon nincs tető. Bármerre jár az ember, minden utca őriz még valamit arról a rettenetes napról. Ezért írtam Önnek, hogy tiszta szívből sajnálom ismeretlenül is azokat az embereket, akiknek az árvíz, az iszap mindenét elvitte. A híradások mindennap erről szólnak, látjuk, halljuk az ő reménytelen helyzetüket is. És látjuk azt is, hogy minden fórumon, az összes lehetséges módon próbálnak segíteni rajtuk.

Sajnos vannak az országnak olyan eldugott kis helyei, melyek segélykiáltásai nem jutnak el senkihez. Ilyen hely Téglás is. Az itt élő emberek nagy része nem rendelkezik lakásbiztosítással, hitelt felvenni az alacsony jövedelem miatt nem tudnak, teljes a kilátástalanság. Az önkormányzat saját erőből próbált segíteni: fóliát osztott, közhasznú munkásokat küldött fát kivágni, és 5 családnak juttatott 28.000 forintot. Mindezt egy olyan városban, ahol gyakorlatilag minden második ház megsérült.

A tisztesség úgy kívánja, hogy kijavítsam iménti mondatomat. Két helyről mégis érkezett segítség.

Az egyik egy összetartó közösség tagjai (azok az emberek, akiknek létezéséről Önök hallani sem akarnak) a vihar után egy órával már városunkban voltak, és hihetetlen önzetlenséggel, emberbaráti szeretettel segítettek mindenkinek. Ezek az emberek a Magyar Gárda és a Nemzeti Őrsereg tagjai. Tetőt fóliáztak, házra rádőlt fát vágtak, vagy ha kellett, pusztán jó szóval vigasztaltak, bátorítottak. Tették mindezt úgy, hogy a bajba jutott emberekkel eddig soha nem találkoztak. Mert ők már csak ilyenek. Furcsa hallani, hogy azok az emberek, akiknek a házánál akkor megfordultak, párttól, hovatartozástól függetlenül használják ma is az átvett köszöntést: "Adjon az Isten szebb jövőt!"

A másik a DEKOM, vagyis a Debreceni Egyetem speciális mentőalakulata, akik, ahogy a hírekből értesültek a történtekről, elindultak segíteni. Orvos, alpinista, fűrészkezelő, és még sorolhatnám. Nem tudjuk Nekik eléggé megköszönni azt, hogy ott, akkor, abban a borzalmas helyzetben mellettünk voltak, segítettek.

Miniszterelnök Úr! Vannak az országban még más, hasonló helyzetben lévő városok, falvak is, melyekről mindenki elfelejtkezik. Pedig nem csak Zsolcán és Kolontáron történt katasztrófa az idén. Azt az iszonyú 15 percet Téglás még legalább 10 évig nem fogja kiheverni.

Kívánok a további munkájukhoz sok sikert.

Tisztelettel:

Fábián László
Téglás

A fenti levelet Fábián László elküldte a miniszterelnök email-címére. Amennyiben válasz érkezik, azt is be fogjuk mutatni Olvasóinknak. A levélben leírt téglási eseményekkel kapcsolatos képtárunk ide kattintva tekinthető meg.

szebbjovo.hu

A Jobbik '56-os megemlékezése Debrecenben

http://vimeo.com/16112872

A sofőrnek ötezer forintja bánta a jótékonykodást

Olvasói levél a Kenézy Kórházról

2010. október 16. - 16:01

A Kenézy Gyula Kórház általános sebészetén feküdt édesanyám. Sajnos a sebe nem akart gyógyulni, le is szidták, hogy miért nem szól, hogy még mindig vérzik három nap eltelte után. Édesanyám megfejtette, hogy talán az évtizedek óta szedett vérhígító az oka, ami természetesen rajta szerepelt a kórlapján, de a nővérek csak annyit kérdeztek tőle: És szólt valakinek erről?

Rizikós műtétje után antibiotikumot kellett volna kapnia az orvos utasítására, de a nővérek csak három nap elteltével kezdték beadni a gyógyszert az 1 hetes 3x1 kúrából 4 alkalom lett.

Miután a sebe begennyesedett, és a varratot ki kellett szedni, további tortúráknak volt kitéve. Nem beszélve a nővérek hanyag és nemtörődöm hozzáállásáról.

Műtétje után egy idős néni haldoklott a mellette lévő ágyon, fél órás "kiabálás" után ért be a nővér, aki csak hidegvérrel megállapította, hogy igen, a néni meghalt... Mondanom sem kell hogy éjszakára benyugtatózták az abban a szobában tartózkodó betegeket...

Szintén említésre méltó hogy néha nem szóltak neki, hogy mehet ebédelni, de nem egyszer fordult elő vele, hogy a zsír, szél és fűszermentes ételek helyett káposztás kockát,töklevest vagy főtt tojást kapott ebédre, reggelire. Teljes a káosz, meneküljön mindenki akit oda szeretnének befektetni!

Forrás: Praxis blog

A vak tyúk szeme - avagy ki lehet majdan Kósa utóda?

2010. október 16. - 17:43

"Az emberek biztonsága érdekében fontos, hogy az önkormányzatok is a polgárőrök mellé álljanak és segítsék a munkájukat." Ezt nem én mondom, hanem Rácz Róbert, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés elnöke, tehát igaz.

Szép pár is ám a zöld mellényes polgárőr és a mellette szintén láthatóságiban feszítő önkormányzat, amint állnak az iskolánál egymás mellett, segítve a másik munkáját. Mert a polgárőrök tényleg jó, hogy vannak, le a kalappal azok előtt, akik sokszor még az éjszakájukat is járőrözéssel töltik, amitől jobb lesz az emberek biztonsága. Bár most, hogy a kormányváltás óta – már két hét alatt! – jelentősen javult a közbiztonság, talán pihenhetnének kicsit.

Rácz Róbert egyébként azért mondta azt az okosat, amit idéztem tőle, mert kitüntetést kapott. Azt írja a független détévé elfogulatlan honlapja, hogy a „ceremónián részt vett Rácz Róbert a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés elnöke is, akit a szövetség emlékéremmel tüntetett ki elismerve ezzel azt a munkát, melynek eredményeként szoros együttműködés alakult ki a megyei önkormányzat és a helyi polgárőrök között.” Azt ugyan nehéz elképzelni, hogy a megyei önkormányzat (hivatala? dolgozói? képviselői?) hogyan tud „szorosan” együttműködni a helyi (debreceni? hajdú-bihari?) polgárőrökkel, de ha ők mondják, akkor úgy van.

/Zárójeles megjegyzés következik: „Kiemelkedő szakmai tevékenységéért elismerést kapott Tóth Attila, a Hajdú-Bihar megyei Polgárőr Szövetség elnöke is, akit egy karddal jutalmaztak. – Amit nyilván szívesen megforgatna Juhászné Lévai Katalin testében./

Na mindegy is, erről a nagyszabású, a budapesti Teve-palotában megtartott rendezvényről majd biztosan legalább 8 oldalon számol be a közpénzből megvalósuló, mindannyiunk szellemi (le)épülésére szolgáló, Hajdú-bihari Hét. Már alig várom!

Bár az igaz, hogy ha Rácznak 8 oldalt szentelnek, akkor Papp Lacinak is kell vagy négy minimum, mert végre alpolgármester lett. Igaz, pár évvel ezelőtt, amikor a felesége (önhiki módon persze) bekerült az István úti ingatlan-ügybe, akkor még a firkász cimbimnek állítólag azt mondta, szó sincs arról, hogy Kósa helyébe akarjon lépni. Márpedig ezzel az alpolgármesteri pozícióval nekem az az érzésem, hogy pár ciklus múlva, amikor Lajos már megunta magát a poszton, és elmegy világkörüli útra a motorjával, akkor Papp Laci lehet az utódja. (Esetleg Széles Diána, bár azért ennél sovinisztábbnak tartom a Fideszt, ráadásul a nők pozícióba tolása a szocialisták jellegzetessége, fujjj.) Szóval három-négyszer négy év múlva elképzelhető, hogy Debrecen polgármesterét Dr. Papp Lászlónak fogják hívni. Ha nem a próféta szól belőlem, akkor tévedtem.

De emlékezzünk rá: én már annyi hónappal ezelőtt megmondtam Halászdé kiebrudalását az önkormányzatból, ahány református templomtornyot látok most éppen.

Jó, na, vak tyúk is talál szemet alapon…

Forrás: Tetőterasz blog

Titkolódzó tévések, sunyító választottak - Debrecen választott vezetői bujkálnak választóik elől

2010. október 16. - 13:53

A közpénzen működő debreceni önkormányzati médiaportfólió vezérlő csillaga, a polgármester által a minap függetlennek nyilvánított városi televízió mindig tud meglepetéssel szolgálni. Szolgálni már kevésbé.

Az egyik leköszönő önkormányzati képviselő szeptemberben levélben megfogalmazott kéréssel fordult az önkormányzati televízióhoz. "Ma volt a 2006-2010. között időszak képviselő-testületének utolsó ülése. Mint minden ülésről, Önök most is készítettek felvételt. Szeretném megvásárolni ezt a mostani anyagot, illetve az augusztusi ülés nyersanyagát is, ha lehet! Kérem, írja meg, milyen feltételekkel tehetem meg!" A válasz nem sokat késlekedett, és a kérőlevélnél is rövidebb volt. "Nyersanyagot a Debrecen Televízió soha nem szokott kiadni. Csak az adásba került műsorainkat vagy műsorrészleteinket szoktuk térítési díj ellenében (3000 forint/másolás) kimásolni."

Ennyi.

A „nyersanyag” nem más, mint a város választott irányító testületének üléseiről készült vágatlan felvételek. Mint tudjuk, a közgyűlés – nem zárt – ülésein bárki részt vehet, saját szemével és fülével követheti a történéseket, megfigyelheti képviselőjének vagy polgármesterének ténykedését, személyesen tájékozódhat a köz ügyei feletti sáfárkodás mikéntjéről.

Azt persze kevesen engedhetik meg maguknak, hogy munkanapon ezt megtegyék, ellenben bármely érdeklődő polgár számára biztosítani kell az utólagos tájékozódáshoz való jogot. Erről az önkormányzat közgyűlésének szervezeti és működési szabályzata is rendelkezik („A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a Közgyűlés ülésének jegyzőkönyvébe. A betekintésre a Polgármesteri Hivatal Szervezési Osztályán kell lehetőséget biztosítani.”)

A város hivatalos honlapja is úgy mutatkozik, mintha ott olvasni lehetne a jegyzőkönyveket, ez azonban nem igaz, mert „A közgyűlés és a bizottságok aktuális (2008, 2009, 2010 évi) jegyzőkönyvei itt érhetők el” szövegre kattintva természetesen nem érjük el a jegyzőkönyveket. Minden bizonnyal ott lehetnek azok a portálon, de jó mélyen elásva, nehogy az érdeklődő lakosság megtalálja.

Az SZMSZ-ben az is benne van, hogy „az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell”. Ha már rögzítik, akkor miért nem teszik fel a netre? Miért nem érhető el a hanganyag visszamenőlegesen is a város honlapján? Nincs a felpakolására elegendő szellemi, technikai kapacitás vagy tárhely? Ha így lenne, szóljanak a polgármesteri hivatalból, azonnal tudok több tucatnyi embert, aki segít digitalizálni meg felcuccolni a netre, de akár Debrecen számos középiskolájának bármelyikéhez is fordulhatnak segítségért a város, ugyanis a tinik többsége pillanatok alatt megoldja az efféle számítástechnikai gondokat, tárhelyet meg ingyen is lehet találni a neten, ha Debrecen város költségvetéséből nem jutna erre.

És akkor jöjjön a videó! Tehát a város önkormányzati televíziója az első perctől az utolsóig felveszi a testület üléseit, ebből a „nyersanyagból” készülnek a tudósítások és az alapos vágásokkal szerkesztett összeállítások. Nyilván ezt kívánja a szakma, a televíziós újságírás tudománya. (Bár jegyezzük meg, a helyi cívis televíziózásban arra is volt példa évekkel ezelőtt, hogy az éjszakai órákban vágatlanul leadták a közgyűlés üléseiről készült felvételeket, de az nem a DTV volt. Arról nem is beszélve, hogy a köztévé élőben szokta közvetíteni az Országgyűlés plenáris üléseinek jelentős részét.) De ha a városi tévések, tehát a város rendelkezésére áll a közgyűléseken készült vágatlan felvétel, akkor miért nem teszik fel az internetre, mondjuk a város hivatalos honlapjára, ahol helye lenne? Nem példátlan a megoldás, Magyarország számos településén alkalmazzák ezt a módszert, sőt olyan város is van, amelynek testületi üléseit élő webkamerás közvetítésben is élvezheti bárki.

Debrecen városának választott vezetői azonban bujkálnak választóik elől, nem szeretik megosztani velük ténykedésüket. Csak erre a következtetésre tudunk jutni. Cívishonban még pénzért sem lehet megvásárolni azt, ami mindenki ingyen járna. Hétfőn megalakul az új közgyűlés. Az eskütétel, a posztok leosztása és a tiszteletdíjak megállapítása után a képviselők kezdhetnék azzal munkájukat, hogy az eddigi rejtőzködéssel szakítva intézkednek arról, hogy vágatlanul, szerkesztetlenül látni és hallani lehessen, mit is csinálnak valójában. Lesz bátorság?

Forrás: Basahalom boulevard

Holnap tartja első ülését az új Debreceni Közgyűlés

2010. október 17. - 19:32

Október 18-án, reggel 9 órától tartja alakuló ülését az új összetételű Debreceni Közgyűlés a Városháza Nagytanácstermében (Debrecen, Piac u. 20. szám). A tervezett napirendi pontok a következők:

1. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2000. (V. 1.) Kr. rendelet módosítása

2. Debrecen Megyei Jogú Város alpolgármestereinek megválasztása

3. A Közgyűlés állandó bizottságai képviselő tagjainak, a Józsai Településrészi Önkormányzat, valamint a Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése és a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése Egyeztető Bizottsága tagjainak megválasztásához kapcsolódó döntések meghozatala

4. A polgármester illetményének megállapítása

5. Az alpolgármesterek illetményének megállapítása

6. Hozzájárulás a polgármester és az alpolgármesterek gazdasági társaságban, szövetkezetben és alapítványban betöltött tisztsége ellátásához

7. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata jegyzője állami kitüntetésére vonatkozó javaslattétel előzetes véleményezése

8. Tájékoztató DMJV Önkormányzata gazdálkodásának I. félévi helyzetéről

9. A 19. számú háziorvosi körzet működtetésére vonatkozó megállapodás módosítása

10. A 28. számú háziorvosi körzet működtetésére vonatkozó megállapodás módosítása

11. A 35. számú háziorvosi körzet működtetésére vonatkozó megállapodás módosítása

12. A 40. számú háziorvosi körzet működtetésére vonatkozó megállapodás módosítása

13. A 68. számú háziorvosi körzet működtetőjének változása

14. A 27. számú háziorvosi körzet működtetőjének változásáról

15. A Debreceni Filharmonikus Zenekar és Kodály Kórus vezetői munkakörének betöltése

16. A Vojtina Bábszínház vezetői munkakörének betöltéséhez kapcsolódó pályázati eljárás értékelése

17. Csokonai-, Hatvani-, Hajós Alfréd-díj adományozása (zárt)

18. A szociális ellátásra irányuló fellebbezések elbírálása (zárt)

A részletek a Debrecen.hu portálon olvashatók illetve letölthetők.

Kósa vagy behódolt Orbán előtt, vagy nevetségessé akarta tenni

2010. október 19. - 10:10

Nagy megtiszteltetés érte Debrecen városát, vagyis inkább a helyi Fideszt, de leginkább Kósa Lajos polgármestert. Az új közgyűlés alakuló ülésére ellátogatott Orbán Viktor miniszterelnök. Nem először történt ez meg, hanem másodszor, ugyanis az 1998-as alakuló ülésen is itt volt, amikor Kósa először tette le polgármesteri esküjét. Azóta nem ismétlődött meg ez a magas rangú vizit, mert ugyan Kósa Lajost immáron negyedik alkalommal választotta első emberévé a voksoló helyiek többsége, ám Orbán Viktor azóta nem volt miniszterelnök. Mostanáig.

 
Ismételjük meg: nem kétséges, hatalmas megtiszteltetésnek számít, ha az ország miniszterelnöke elmegy egy város új testületének, polgármesterének beiktatására, Orbán Debrecenen kívül nem is járt máshol ilyen eseményen, kivéve Nagy-Budapestet, Tarlós István főpolgármesteri eskütételét. Márpedig ha az országot irányító politikus személyes jelenlétével járul hozzá az ünnepség fényéhez, akkor a polgármester alkalmi beszédének nem csak a helyiekhez kell szólnia, hanem a miniszterelnökhöz is. Tudta ezt Kósa Lajos (beszédírója), ennek megfelelően igazította szónoklatát.

Az eseményről beszámoló tudósítások többsége kiemelte a polgármester egyik – kölcsönzött – gondolatát. A Fideszt és a polgármestert töretlen hűséggel szolgáló önkormányzati televízió hírportálja így tudósított:

Kósa Lajos letette a polgármesteri esküjét, majd köszöntőjében Rakovszky Dániel 1832-es főbírói beszédét idézte: „A király akaratát végre kell hajtani, a veszedelmet el kell hárítani, vagy ha arra nincs mód, akkor annak hatását csökkenteni, az elöljárók és a nép közötti bizalmat fenntartani és erősíteni.”

Debrecen város hivatalos honlapja már finomított értelmezését adta az elhangzottaknak:

Beszédében Rakovszky Dánielt, Debrecen hajdani főbíráját idézte, aki az 1830-as években három pontban jelölte meg a város vezetőinek feladatát: a király (vagyis az ország) iránti hűség, a polgárok szolgálata és a veszedelmek elhárítása, valamint a bizalom megtartása és erősítése. Kósa szerint ez ma is érvényes üzenet, amelyet az ország legnagyobb egységes önkormányzatának kötelessége szem előtt tartani, mivel jó példát kell mutatni a magyaroknak.

Az ellenséges médiának szintén nem tekinthető HírTV honlapja így tálalta a történteket:

Kósa Lajos polgármester beszédében Rakovszky Dánielt, Debrecen egykori főbíráját idézte, aki szerint a hivatal kötelessége a király és ország iránti hűség megtartatása, a nép szolgálata és a veszélyek elhárítása, vagy ha az nem lehetséges, akkor annak enyhítése a feladata.

Nem belemenvén történelmi okfejtésekbe – például miféle veszedelem is volt a hazában az 1830-as évek elején, amit el kellett hárítani? tán csak nem a reformkori országgyűlések gondolatvilága? – pusztán azt említsük meg, hogy Rakovszky főbíró beszédének idején Habsburg királya volt Magyarországnak, az az 1792 és 1835 között uralkodó I. Ferenc, aki – a honi történetírás szerint – mint a haladás és a felvilágosodás ellensége, erős rendőri uralmat és besúgórendszert épített ki, uralmát ferenci abszolutizmusnak nevezték. 1795-ben felszámolta a magyar jakobinus mozgalmat és a vezetőket kivégeztette. Az 1811-12-i országgyűlés után csak 1825-ben, a vármegyék erélyes fellépésére hívott össze országgyűlést.

Hát erről a királyról, ennek akaratáról, az eziránti hűségről beszélt Debrecen egykori első embere. De kiről beszélt a mostani, mit akart idézetével üzenni Kósa Lajos? Van valós aktualitása a szövegnek, vagy pusztán jól hangzik a citátum, mert olyan veretes, bölcs, fennkölt, és debreceni ember mondta, ráadásul főbíró, aki viszonylag hosszú ideig (1828-1843) állt a város élén? A friss debreceni értelmezések szerint a labanc királyra vonatkozó szövegrész egyértelműen Orbán Viktorra utalt a debreceni polgármester szájából. Kósa így tudatta Orbánnal és a Fidesszel, hogy korábbi ellentéteiket félretéve behódol a párt és az ország első emberének. (Van ennek jelentősége, hiszen korábban Kósa több alkalommal nyilvánosan is hangot adott ama nézetének, hogy Orbán Viktor alkalmatlan a miniszterelnökségre; illetve bizonyos fideszes belső körök hosszabb ideig úgy adjusztálták Kósát, mint Orbán lehetséges alternatíváját.) Más értelmezés szerint ünnepi beszédében ezzel az idézettel Debrecen polgármestere nevetségessé tette a gyakorta uralkodói ambíciókkal megvádolt Orbánt, és a királyi akaratnak való megfelelésre, a királyhoz való hűségre pedig egyfajta megkerülhetetlen kényszerként utalt. És az is lehet, hogy a kétféle szándék